töltés...
Back To Top
Blog
Elfáradás. Tényleg meg kell "halni" minden edzésen?

Elfáradás. Tényleg meg kell "halni" minden edzésen?

2018. 11. 09. (péntek) 19.23 / Kategória: Blog
Csak akkor jó az edzés, ha állandóan hulla fáradt leszel?

ELFÁRADÁS. Tényleg meg kell "halni" minden edzésen? Csak akkor jó az edzés, ha állandóan hulla fáradt leszel?

Aki sportol, annak ismerős ez a cím és jól tudja, hogy rég belénk sulykolták ezt a dolgot. Hajtani kell ezerrel, meg kell halni minden edzésen, ess össze vagy semmit sem ér stb. stb. tudjátok. Ez persze fontos dolog és kell is, de nem MINDIG és NEM MINDENKINEK! Ez egy kétélű dolog és ahogy látom nagyon sokan félreértelmezik a terhelés adagolását és az elfáradást is, amiből problémák származhatnak előbb vagy utóbb. De milyen problémák?

Vegyünk egy kezdőt alapul Sajnos megint csak azt kell mondjam, hogy, aki kontárokhoz, bohócokhoz jár edzeni és a lelket is kihajtják belőle már a kezdetekben ott bizony biztos, hogy probléma lesz! A kérdés csak az, hogy mikor!

Rossz nézni, amikor a nemtörődöm kontárok széthajtják a vendéget, aki még a gyakorlat helyes technikáját sem sajátította el teljesen ( mondjuk nem volt kitől sajnos ) és mindent háttérbe szorítva csak az intenzitásra építenek. A szuszt is kihajtani egy kezdőből, aki szar technikával dolgozik iszonyatos nagy szakmai hiba !!! Kiköpi a tüdejét, elfárad, de vajon tényleg erre van szükség ? Szerintem ilyen formában ez így nagyon rossz!
Igen erős elfáradás esetén nemcsak, hogy szakadni fog róla a víz, de koordinációs zavarok, erőtlen mozgás, pontatlanság, csökkent figyelmi teljesítmény, rossz közérzet stb. léphet fel ! Ezek elég sérülésveszélyessé tehetik az edzést és hosszabb távon keményen megbosszulják magukat.

Kifárasztani bárkit kilehet, de növelni az erőt, az izomzatot, és az állóképességet már sokkal nehezebb. Oda szakmai tudás, tapasztalat és tudatos tervezés kell!

Néhány gondolat az elfáradásról :

Az elfáradásnak teljesítményfokozó, egyben teljesítménycsökkentő funkciója van. Az elfáradásban vegetatív tanulási folyamatot látunk, ugyanakkor figyelmeztetést, a szervezet védekező mechanizmusát a kóros elváltozások megelőzésére. 
Egy ideig minden különösebb erőfeszítés nélkül fenn tudjuk tartani a munka intenzitását ilyenkor az energiafelhasználást bőségesen fedezik a tartalékaink.
A 2.fázisban a további munkavégzéshez egyre több erőfeszítésre lesz szükségünk, igaz az intenzitás és a teljesítmény az 1.fáziséval azonos marad. Ilyenkor azért a fellépő fáradtságérzést akarati erőfeszítésekkel egyenlíthetjük ki ( pszichikai tényezők ). A 3.fázisban kb. azonos intenzitással tovább végezzük a munkát, akkor a teljesítmény az akarati erőfeszítéseink ellenére is csökkenő tendenciát fog mutatni. Ekkor már az elsődleges biológiai folyamatok uralkodó módon kezdik befolyásolni az intenzitásunkat.

1. Alap munkabírási fázis
2. Kiegyenlített fázis
3. Kiegyenlítetlen fázis

Az 1.fázis nem hoz létre alkalmazkodási reakciókat, mert nem kerül sor az alkalmazkodást kiváltó fizikai, pszichikai erőfeszítésre. A 2. fázisban csak a fázis végére növekszik meg a pszichikai tényezők szerepe és ezzel kedvező alkalmazkodási reakciók váltódnak ki. A 3. fázis során csak ritka esetekben és nagyon edzetteknél lépnek fel a kiváltott kedvező reakciók.

Az elfáradást többféle tevékenység is kiválthatja, de az elfáradás ugyanolyan jellemzője az adott tevékenységnek, mint a terhelést követő alkalmazkodási folyamatok.

Most viszonylag röviden ennyit az elfáradásról.

Nem kell állandóan szétgyilkolni magad az edzésen, persze nem lötyögni kell, de meg kell tervezni mikor mit és hogyan csinálj! Időnként vissza kell lépni, hogy utána messzebbre juss! És, ha azt veszed észre, hogy akihez jársz ész nélkül széthajt, nincs tekintettel rád és még a hibáidat sem javítja, akkor hagyd ott a francba! 

Blog kategóriák

Legújabb bejegyzések

Jó és rossz döntés
2018. 11. 15. (csütörtök)
A célkitűzés fontossága!
2018. 11. 14. (szerda)