Hogyan gyengíti a csontokat a kóla?
Miért ne igyunk rendszeresen kólát?
Az utóbbi évtizedekben a szénsavas üdítőitalok fogyasztásának előretörése háttérbe szorította számos, korábban kedvelt ital fogyasztását-mint például amilyen a tej. Nem véletlenül hívják fel a figyelmet manapság a tejivás fontosságára különböző kampányokkal. Sajnos ez még mindig elmaradt a rengeteg cukros üdítőt népszerűsítő médiakampányokkal szemben. A tanulmányok a fogyasztási szokások megváltozásával párhuzamosan támasztották alá a szénsavas italok és a gyengülő csontok közötti összefüggést.
A legnagyobb veszélynek a gyerekek vannak kitéve, hiszen azok a gyerekek, akik nem fogyasztanak elegendő kalciumtartalmú táplálékot és nem sportolnak rendszeresen sokkal nagyobb valószínűséggel fognak csontritkulástól és csonttöréstől szenvedni idős korukban.
A kóla csontokat gyengítő hatása
A csontok állományát egész életünkön át fel-és leépítő folyamatok alakítják. Nagyjából 25 éves korunkig gyarapszik a csontszövet ilyenkor beszélhetünk a csonttömeg csúcsértékéről. 30 éves kor felett a csontsűrűség csökkenni kezd, azaz a csontok ásványianyag tartalma veszteséget szenved, a csontok összetétele megváltozik. Évi 3-5 %-os csontsűrűség csökkenés élettanilag még normálisnak mondható, de ha ennél nagyobb a veszteség, akkor csontritkulás diagnosztizálható.
A kalcium felszívódásában fontos szerepe van a D-vitaminnak továbbá befolyásolja a mellékpajzsmirigy parathormonja, illetve a nemi hormonok is.
A túlzott kóla fogyasztás negatívan befolyásolja a csontok sűrűségét különösen a nők esetében. Az eredmények szerint a diétás és koffeinmentes kólák egyaránt csökkentik a nők csontállományát. A csontok ásványsűrűsége a naponta többször nagyobb mennyiségben (1-1,5 l ) kólát fogyasztó nőknél 3-5 %-kal volt alacsonyabb, mint azoknál, akik csak alkalomszerűen itták ezt az üdítőt-ekkora különbség pedig már a csonttörés nagyobb kockázatát is magában hordozza.
A csontsűrűség csökkenéséért a kólában lévő foszforsav a felelős. A foszforsav a vér pH-ját savas irányba tolja el, ennek ellensúlyozására a szervezet kalciumot von el a csontokból és a véráramba juttatja. A foszforsav felesleges mennyisége megköti a bélben a kalciumot, amely így nem tud felszívódni továbbá a kalcium-anyagcserét szabályozó paratireoid hormon szintjére is negatívan hat. A csontkárosító hatás szempontjából nincs különbség a cukormentes és a „hagyományos” kóla között ugyanis mindkettő tartalmaz foszforsavat.
Néhány érdekesség a kóláról
- 1 liter kóla kb. 32 kockacukorral ér fel, de a cukormentes kóla is legalább a fele mennyiséget tartalmazza
- oldja a lerakódott rozsdát
- eltávolítja az olajfoltot és a vízkövet
- megtisztítja a leégett serpenyőket
- wc tisztításhoz is alkalmas
- tisztítja az autó akkumulátor termináljait
Mit is tartalmaz a kóla?
- E150 d élelmiszerszínezék ammónium-szulfát
- E 211 nátrium.benzoát
- E 330 citromsav
- E 338 ortofoszforsav
- E 950 aceszulfám-kálium
- E 951 aszpartám cukorhelyettesítő
- E 952 nátrium-ciklamát cukorhelyettesítő
Különféle aromák
Láthatjuk, hogy a kólának több területen is tapasztalható hasznos tulajdonsága van, de az egészségünk megóvása érdekében szomjúságunk oltására válasszunk inkább szénsavmentes ásványvizet. Nem dől össze a világ, ha időnként valaki kólát iszik, de a túlzott és rendszeres fogyasztása hosszútávon számos egészségkárosító hatással bír, így nem ajánlom! És ne felejtsük el, hogy nemcsak káros, de drága is!