A dohányzás és a sport
Az egész világon rengetegen hódolnak ennek a káros szenvedélynek és szívják napi rendszerességel a kedvenc cigarettájukat. A dohányzás a második halálos áldozatokat is követelő legális élvezeti cikk az alkohol után. Évente kb. 6 millió ember halála hozható összefüggésbe a dohányzás által kiváltott egészségkárosodással.
Mit tartalmaz a cigaretta?
Egy szál cigiben kb. 4000 ! különböző kémiai vegyület található. A teljesség igénye nélkül íme pár ezek közül: benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit, nitrozaminok, policiklusos szénhidrogének stb. A kátrányban találhatóak a tüdőszövetet károsító és súlyos betegségeket okozó anyagok (savak, alkoholok, ketonok, aromás szénhidrogének, cianid, nitrogénoxid). A kátrány lerakódik a tüdőben, így csökkenti annak légzési felületét.
A szénmonoxid (a dohányfüst kb. 4%-a) rontja a vér oxigénszállító képességét, kiszorítja az oxigént a vörösvérsejtekből.
Nikotin
Erre érdemes külön kitérni, hiszen ezt ismerik a legtöbben. Ne szépítsük a dolgot: a nikotin egy legális drog! Az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. A vegetatív, szimpatikus idegrendszerből noradrenalint, a mellékvesékből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont szabadít fel. Hatására emelkedik a vérnyomás, a szívfrekvencia, verejtékezés, csökken a vizeletkiválasztás. A gyomor- bélmozgások általában lelassulnak, de ezzel együtt megindulhat a székelési reflex. Stimulálja a központi idegrendszert, eleinte éberséget okoz, később nyugtató hatású. Mérsékelt adagban javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. A nikotin növeli az agy dopaminszintjét (ezáltal fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást) fogyasztása súlyos függőséghez vezet. A dopamint „boldogsághormonként” ismerjük. Egyes tanulmányok szerint legalább olyan addiktív a hatása, mint a kokainé vagy heroiné.
A belélegzéssel a tüdőből a véráramba majd nagyon gyorsan kb. 7 mp alatt eljut az agyba a nikotin. A központi idegrendszerben a nikotinos acetilkolin receptorokra hat. Ezek a receptorok a központi idegrendszer egyes sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjaiban találhatóak. A nikotin stimulálja ezen sejtek funkcióit, először túlműködést majd később gátlást idéz elő. Így minden struktúrán kettős jellegű (előbb izgató, majd bénító ) hatást gyakorol.
Egészségkárosító hatások
A leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, de az érrendszert károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja. Jelentősen emelkedik a szívinfarktus kialakulásának a veszélye, megnő a trombózis és az embólia kialakulásának a kockázata. Gyakori az idült obstruktív légúti betegség ( COPD) , tüdőtágulás, asztmás panaszok és a különféle daganatos megbetegedések. A gyomorsavtermelés növelésével a dohányzás a gyomorfekély, gyomordaganat egyik fontos kiváltó oka. Az életminőség romlásával a fizikai erőnlét csökken, gyakori köhögés, fulladás, krónikus légúti gyulladások, csökkenő fogamzóképesség, csontritkulás, ízületi gyulladások stb. Igazából felsorolni is nehéz lenne milyen sok elváltozásért és betegségért tehető felelőssé a dohányzás.
Edzés után cigi?
Sok dohányos előszeretettel gyújt rá azonnal edzés után mondván, hogy milyen jól fog most esni. Csakúgy, mint reggel felkelés után vagy étkezések után. Mindig van valami, amivel meg lehet magyarázni. Nos, ha nekik ez jólesik, akkor hajrá! Azt azért jó tudni, hogy az amúgy is káros cigizés ilyenkor legalább duplán annyira káros, mint máskor. Nézzük, hogy miért is:
Az intenzív mozgás hatására a szervezet oxigénszükséglete megnő és az ezt kiszolgáló tudőfelületen lévő apró léghólyagocskák kitágulnak. Amíg a vérnyomás kb. 5-15 perc alatt a normál értékig csökken és beáll a megszokott szintre sportolás után. Azonban a tüdő amilyen gyorsan reagál a terhelésre és tágulni kezd, olyan lassan áll vissza. A léghólyagocskák ilyenkor erősen ki vannak tágulva. A megnövekedett tüdőkapacitás mellett elszívott cigi sokkal több nikotint és rákkeltő mérget juttat a tüdő mélyére. A vérben a vörösvérsejt felveszi a szénmonoxidot. Az így létrejött szénmonoxid-hemoglobin már nem képes oxigént felvenni. A hemoglobin affinitása 210-szer nagyobb a szénmonoxidhoz, mint az oxigénhez, ráadásul a szénmonoxid csak nagyon lassul szabadul fel a hemoglobinból.
A világ élvonalába tartozó sportolók között is szép számmal találhatunk olyanokat, akik dohányoznak. Sokak szerint ez nem befolyásolja a teljesítményüket, de szerintem hosszútávon mindenképp teljesítménycsökkenéshez vezet a rendszeres dohányzás. A csökkenő oxigénfelvevő képesség miatt főként az aerob jellegű munkateljesítményük csökken. Egész egyszerűen nem lesz elég „szufla” és sokkal hamarabb jön a fáradás .Már egy egyszerű spirometriás mérés is kimutatja, hogy a belégzésnél kilégzésénél mennyi a különbség egy dohányzó és nem dohányzó sportoló között.
Nem is kell messzire menni, hiszen gyakran az edzőterem bejáratánál vagy a sportpályán szívják ezt a szart.Nem szoktam senkinek a dohányzás káros hatásairól papolni, mert tudom jól, hogy mindenki leszarja, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy mennyire káros mégis szívják! Felőlem csinálják engem nem érdekel ki, hogy teszi tönkre magát. Azért az nagyon kiábrándító számomra amikor egy sportolót látok cigizni. Nekem valahogy nem passzol ez a két dolog.
